Napok óta nem vagyok formában, alig alszom, zaklatott vagyok, reszketek a félelemtől ami rám tör. Már nem is kell gondolnom semmire, alapjáraton rettegek és remegni kezdek, a kép összemosódik s szédülni kezdek. Ezt már a külvilág is látja~ a szemeim vörösek, táskák lepik el.. Próbálom elrejteni. De nem tudom.
Talán attól, hogy Domi elmegy 1 évre, vagy attól, hogy a második ember akihez közel érzem magam eltol magától. Kapcsolatom sincs rég óta, talán azért mert senkit sem szeretek eléggé. Ja igen és.. ott van ugye "Ő" na vele aztán.. fasz se tudja mi van. Igazából már nem érdekel, úgy veszem mintha nem történt volna/ és nem is lenne köztünk s e m m i.
Beleuntam már~ kergetni az elérhetetlent? Hagyjuk már... Összejönni valakivel, aztán szakítani vele mert "valaki"-nek ez nem tetszik? De nem is ez a fő gond. Ezt a "valakit" törölném a memóriámból. Igen.. akkor ha nem ő lenne aki mindig felvidít. Gonosz játék ez. És mégis rám mondjátok, hogy gonosz vagyok?>< Igazán idelibbenhetnél LeeTöki angyalkám. Nyugi akkor nem kéne senki másx3♥ De neem nem veszem viccre, most nem. Élőben pedig mosolygok egyet a magányból.^^

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése